Sziasztok!!!

Nem történik sok minden errefele, esti szórakozás, napközben alvás, néha elmegyünk a sparig, hogy ne haljunk éhen. Várjuk a jóidőt, hogy ismét erőre kapjunk, és ne ilyen izgalmasan teljenek a napjaink. Engem már teljesen kikészít a hideg, meleget szeretnék, szaladgálni a Tisza-parton.. Este, mikor nem érezzük a napsütés hiányát azért életre kelünk.



Az említett naphiánynak azonban veszélyes következményei vannak.


Az est díjnyertes képe.
Valahogy eddig kimaradtak az ilyen típusú furcsa képek. Úgyhogy lehet ezután a csoportképek is megváltoznak. :)

Első kép jogászbuli, múlt hét, ez és a következőek pedig kedd - jogász felező buli SingSing (!!) - ahova nem szoktunk járni.


Az elengedhetetlen csoportkép :) (és a fejem nem az asztal látható beterítettsége miatt ilyen színezetű, hanem az említett naphiány kárpótlására tett próbálkozás miatt) (tényleg.) :)
Otthoniaknak a nevek: fenn: az elfoglalt üzletember Csilbi, Lili, Zsuka, Dóri, ismerős lány a szomszédból, Béci; lenn:Anett, Milán, Dóri, Eszter, Rita, Nóri.


"Mert ő még Esztert is elbírja." :)


Csilbi és a Lilalaki Lányok című kép - Vera ezért nincs is rajta. :))




:)



Voltunk ám a koleszban is Juszival, ahol én is tengettem első három napom, és találkoztunk egy igazán érdekes figurával:

Ő az a fajta srác, aki már lediplomázott, nem is koleszos, de gyakori látogató;és úgy döntöttem nem is írok több jelzőt, a kép mindent elárul :)
Vajdasági a fiatalember (Zoltán), úgyhogy meg is kérdeztük, hogy ismeri-e Pistabácsit, mire nézett ránk furcsán (majdnem úgy, mint a képen), hogy Sok Pista bácsi van a Vajdaságban, nem ismeri. Erre értetlenül, sértődötten néztünk rá, majd kiálltunk amellett, hogy De hiszen Pistabácsi csak egy van. Nem érezte át. Pedig mondtunk neki azt is, hogy Oricamalmon lakik, de nem ismerte ezt a helyet... E társalgás közben Vera vadul kattintgatta a fotógépet, kacagástól fuldokolva, így egész portfólióval rendelkezünk a srácról.

Na hát ilyesmik történnek errefele.