Befejezvén az A1 svéd kurzust, itt az idő, hogy írjak egy kicsit a svéd nyelvről. :) 

Még Norvégiában a norvég trillalallala hangzásba teljesen beleszerelmesedtem. A svéd nagyon hasonló, de mégis egy fokkal kevésbé dallamos. Ennek az oka vagy az lehet, hogy jobban hozzászoktam már a skandináv nyelvekhez vagy az, hogy valóban kevésbé dallamos. 

Ezzel együtt marad benne valami játék, és utánozni is talán egy kicsit könnyebb (lesz). A kurzus eleje nagyon egyszerű volt, mert egy az egyben norvég kicsit svédesítve, és a svédesítés alatt azt kell érteni, hogy svédül kell leírni, de ugyanúgy kiejteni, mint norvégul vagy ha új és más a szó, kigondolod mi az németül, és azt adod hozzá a norvéghoz. Na meg van a maradék, ami tényleg svéd. :D Az egyszerű időszak kb. másfél hétig tartott, onnantól kezdve bedurvult a dolog, nem is annyira a nyelvtan nehézsége, hanem a tempó miatt. Nehéz egész nap a nyelvet gyakorolni, úgy hogy közben azért a MianevedkérekegykávétMagyarországróljöttemszeretekfutnibeszélekangolulésegynagyonkicsitsvédül.Éste? szókincset még éppenhogycsak átléptük, és Philippel a valós napunkról is szeretnénk csevegni, nem csak minden nap újra összeismerkedni. Na meg félek egy kicsit, hogy eltanulom a norvégját. :D (ugyanaz-ugyanaz, azért mégsem.) 

A csoport elég izgalmas összetételű volt, kezdetben kambodzsai, izraeli, kanadai, kínai, spanyol-brazil, makedón, ukrán, német, perui, indiai, amerikai résztvevőkkel, aztán a fele kiesett útközben, a végére nem túl sokan maradtunk. Nagyon érdekes volt viszont mindig az adott országok sajátosságairól cseverészni. 

A tanárunk nagyon jó volt - a hétfőn induló A2-n sajnos valószínűleg nem ő lesz már - csomó érdekes dolgot mesélt Svédországról, és emellett beszél dánul, oroszul, lengyelül, angolul (és persze svédül) perfekt - állítása szerint annyira nem jól németül - de minden amit mondott németül arra utal, hogy azért az nem túl rossz szint.., kicsit thai-ul, spanyolul, és az is biztos, hogy dalokat héberül is ismer. Mindig volt valami izgalmas vagy vicces sztorija is, úgyhogy a nyelvórák nagyon jól teltek, nagyon remélem, hogy a következő hónapban legalább feleennyire jó tanárom lesz. (Volt egy helyettesítő tanárunk 4 napig, szörnyű volt. :/ )

Na visszatérve magára a nyelvre, jópofán hangzik és jó tanulni is - az egyik kedvenc szavam a Titta! (Nézd!) a másik a névadó varifrån (honnan) - bár ő már kezd lecsúszni a toplistáról, és hát vannak egészen viccesek is - legalábbis magyar háttérrel, mint például a fikapause, amin nem tudtam nem hangosan felnyeríteni, mikor először olvastam. 

És akkor itt jön egy kis falatka a svéd életből. A fika nagyon fontos. Az egyik legfontosabb része a napnak. “Angol tudósok bebizonyították”, hogy nagyon jótékony hatású is.

És amit a fika takar: az valójában egy kávészünet, amit rendszeresen űznek - amúgy sem sietnek soha sehova - kávésütire (kanelbulle!) mindig van idő. Ez a fika. Fikapause kell.hogy. legyen. a. napban.

És a bizonyíték, hogy tudok már valamit svédül, illetve a lelkeseknek:

Jag heter Luca och kommer från Ungern. Jag pluggar svenska nu och söker jobb som jurist. Jag började för fyra veckor sedan och jag tror att det går bra. Jag trivs i Sverige men jag lengter efter min familj och vänner. 

Ami hiányzik a nyelvből: a norvég ø. Ez világ a legjobb betűje..és ehelyett itt csak egy szimpla ö van. Nemrossz, nemrossz, de hát ez nem egzotikum. A helyzetet szerencsére menti a ‘å’, bár leírni még mindig nem tudom normálisan, az enyém valahogy mindig egy dagi hóembernek néz ki.

Hej då! ("héjdó") :D

Sziasztok!

Írok lassan többet, de éppen másfél órát elszórakoztam a fényképekkel, úgyhogy kicsit besokalltam.

A blog.hu képfeltöltő rendszere még mindig úgy sz@r ahogy van, úgyhogy most próbálkozom a flickr-rel.

https://flic.kr/ps/21wBqz

Itt a link. Remélem működik, mert valahogy a flickren is mindent átvariáltak. 

Puszi!!

Beköltöztünk hétfő este a Villa Kullenhez tartozó garázs tetejébe. Ez így annyira nem hangzik jól, de nézzétek meg a képeket, és meglátjátok, hogy nagyon is jó :)

Már többnyire kiürítettük a bőröndjeinket, pár azért van még hátra. Tisztán kaptuk a helyet, de majd hétvégén csapunk még egy nagytakarítást. A Villa tulajdonosa angol, és rally versenyző (volt valamikor) + ingatlan + autó bizniszel, már elég régóta itt él, a felesége svéd (vagy svéd-finn?), és crossmotor bajnok.

Elég érdekes figurák, eddig mondjuk leginkábbis Markot sikerült megismerni. Nagyon segítőkész(nek tűnik), anyagi gondjai biztos nincsenek, ide pl. jelentkeztek olyan emberek, akik többet ajánlottak a lakásért, de egyrészt akkor már rámondta nekünk, hogy oké, másrészt meg feltehetően izgalmasabbnak tartott minket, mint pár elfoglalt üzletembert.

Ezt már az elején tisztázta, hogy inkább olyan lakókat szeretnének, akikkel meg lehet inni egy teát, átmenni, ha elfogyott a tej, pajtizni egy kicsit - szóval jószomszédokat. Kicsit aggódtunk is, hogy nehogy az legyen, hogy tengernyi idejében kicsit túl gyakran szeretne jószomszédkodni, de egyelőre úgy fest, azért nem lesz ez. Hozzátéve azért azt is, hogy eddig akárhányszor beszéltünk vele, ezernyi hasznos információval ellátott, úgyhogy azért abszolút nem hátrányunkra válik az együtt teázgatás.

Nagyon közel van - kb 15 perc gyalog - egy hatalmas bevásárlóközpont (kb 4-5 Alle-nyi épület), úgyhogy bevásárlásért nem kell túl messze mennünk, ez nagyon jó.

A buszmegálló 10 perc, onnan pedig kb. 7 perc Slussen, ami egy nagy tömegközlekedési csomópont - ez a további úttal összesen Philippnek (a kórházig, Södermalmon), és nekem is (a nyelvtanfolyamom Vasastanban) 30-40 perc utazás.

A címünk: Villa Kullen, Svindersviksvägen 13, 131 35 Nacka - ha valaki netán küldeni szeretne valamit :)

Egy dolog van, ami nem túl jó a házzal kapcsolatban, hogy egy autópálya alatt át kell jönni (kivilágítatlan) + ez a kedves kis romantikus ösvény is a nap lementével koromsötétté változik - ez most nem gond még, mert reggel 5-től este 8-ig világos van, de ez nem sokáig lesz így. Úgyhogy az átlagosnál kicsit több szervezkedést fog igényelni, hogy hogyan jöjjünk Philippel mindig együtt haza vagy ha ő már itt van, majd összeszed... majd megoldjuk valahogyan.

Állítólag a Villa Kullenben írta Astrid Lindgren a Harisnyás Pippit, és innen a Villa Villekulla név is. Ennek próbáltunk utánanézni a neten, annyit találtunk, hogy a Villa Kullen szolgált példaként a Villekullának.. ami nem jelenti azt, hogy itt írta, de azt sem, hogy nem itt :) Mindenesetre járt itt Astrid Lindgren és nagy benyomást tett rá vagy jól ismerte a villát, az biztos.

Tegnap már voltam futni a víz körül, jó volt nagyon :) Ja, és nyár van éppen! Mondjuk reggel kb. 10 fok van, de délutánra 23-24, pólós idő.

Szorgosan járok nyelvtanfolyamra is hétfő óta, minden nap 2 óra egy hónapig. Vicces nyelv a svéd, de erről majd később :)

Puszi!!!

Sziasztok!!!

Én már júniusban is lakáskereséssel próbálkoztam otthon (mindent, csak záróvizsgákra ne kelljen tanulni) - de hamar rá kellett jönnöm, hogy nem fog ez a távolból, és ennyivel korábban menni. 

Ami jó lakás felkerült a netre, pár órán belül el is ment. Jujdeszép! - SÅLD! Jujdeszép! - SÅLD! Jujdeszép! - SÅLD! 

No meg hát még svéd telefonszámunk sem volt, ami nélkül még kevésbé volt hihető a lakáskereső norvég üzenetünk.

Szóval szerdán - Philippnek ekkor már volt svéd száma - lendületből felhívtuk az összes számot - már ahol volt - az elmúlt hónapban elmentett - és még megmaradt hirdetéseket.

A felénél csak e-mail cím volt, azokat újból üzenetekkel bombáztuk - lényeg a lényeg, kb 60 hirdetésből sikerült kb. 6 látogatást összehozni.

(Volt pár telefonbeszélgetés, ami elég egyszerűen zárult - ÁÁÁ, aham német vagy? Átgondoljuk, majd jelentkezünkszia.)

Egy igazán központi lakásban voltunk, Kungsholmenben, ott elárulta a bácsi, hogy 300 jelentkező volt, azok közül 10-et választott ki, mi voltunk az egyik. Ez tök jó helyen volt, de a bútorzat eléggé fertelmes volt, plusz két külön ágy, meg csak közös terasz a többi lakóval. 

Egy dolgot szerettünk volna igazán, hogy egy kicsi erkélyünk vagy teraszunk legyen, ahova ki lehet csüccsenni egy picit levegőzni.

Összesen végülis 4 lakást és egy miniházikót (A Minivillát) láttunk, 3 nap alatt - ez elég feszített tempót jelentett, mivel vagy egy kicsit vagy egészen Stockholm külsőn voltak, és mindenhova buszoztunk, metróztunk.

Közben az elhangzott jelentkező számok, a mi megkeresésünkre kapott kevés válasz elég nagy nyomást helyezett ránk - emellett pedig mindenki egy napon belül várta a mi válaszunkat - úgy, hogy ugyebár a környékről sem tudunk semmit. Így Stockholm központból pl még nem sokat láttam, viszont felfedeztük már mi van délre, keletre, nyugatra.

Még az első nap láttuk azt a helyet, ahova végülis TA-DAMMM - fél óra múlva költözünk. Ez egy kicsit többe kerül, mint amivel számoltunk, viszont az egyik legközelebbi a külső helyek közül, de egyből a víz mellett van, és belülről is szép. Erről majd még később írok - ha már ott vagyunk :)

A másik hely, amit muszáj említenem, és vaciláltunk is erősen A Minivilla..... Ez az, amit már otthon nagyon-nagyon látni szerettem volna, és a család összes tagját kértem, hogy gondol-gondoljanak rá. (Ami egyébként működött is egyből, mert még aznap miután megmutattam nektek, este jött az e-mail, hogy megnézhetjük.)

Ez eléggé messze van... Ez azt jelenti, hogy olyan 40-50 perc a munkába jutás... Ehhez én mondjuk szokva vagyok egészen Budaörsről, de Philippnek komoly kritérium volt, hogy ne kelljen ilyen sokat munkába utazni - és nekem sem rossz, ha nem megy el a fél napom az interjúra járások közben (remélem lesz ilyen..) Node... A környék..... Ahogy ott voltunk sztem kb. 5 perc után már betelt az idillbefogadó része az érzékeimnek azt hiszem....

Annyira-annyira-annyira szép és nyugodt és csöndes és zöld volt..... A ház maga belülről annyira nem extra, egy régen nyaralónak használt faházikó, de a terasz... a kert.....plusz egy kicsi vendégházikó (pont egy franciaágy fér bele kb)...... a kertbe senki nem lát be - egyrészt mert a szomszédok nincsenek a nyakadban, másrészt meg mert annyi fa van... aztán a kert egy része ez a gyönyörű szürke gömbölyded szikla, ami errefele mindenhol van, saját kút, ahonnan a víz jön....

Hjajjj hát gyönyörű volt! És a háziak is tündériek voltak, egy ír srác - aki ügyvéd itt egyébként, és egy svéd nő, meg a két kisgyerekük. Az egészen biztos, hogy ők voltak a legkedvesebbek, és legszimpatikusabbak nekünk - és feltehetően nekik is nagyon tetszettünk mi, és szerették volna, ha mi lakunk ott... Fájó szívvel, de nem őket választottuk és a tündéri, mesebeli minivillát, hanem a fentebb említett másikat - ahol szerencsére szintén jó párosnak bizonyultunk és ők is minket választottak. Az ok a távolság, ami így kezdésnél különösen fontos nagyon, a közelben bevásárlólehetőségek is inkább csak autóval elérhetőek lettek volna (Philipp autója még nincs itt), és az, hogy bútorozatlan. Bár először nagyon bútor nélkülit szerettünk volna, de aztán látva, hogy szinte az összes bútorozott, átprogramoztuk magunkat is egy kicsit, hogy ok - akkor még egy ideig maradnak a bútorok Németországban, és nem ez az első dolgunk sok más mellett, hogy egyből a fuvart kell szervezni, és addig aludni sem tudunk hol. Plusz: oda októberben mehettünk volna, és az előző posztomból is láttátok már, hogy innen elég hamar le szerettünk volna lépni..

Pár képem talán van - azokat majd később feltöltöm, most már cuccolunk, jön a taxi, és megyünk az új helyre!!! Juhhhuuuu!!!!!

Új hely = újabb próbálkozás a suncityblog felébresztésére!

Stockholmba érkezésem óta eléggé eltűntem, nagyon sűrűek a napjaink ahogyan igyekszünk beindítani az itteni életet. Így - ha később nem is sikerül ismét lelkesen blogolni - itt adok jelentést az itteni helyzetről.

A repülőút tuti volt, ezúttal a kézipogyószámmal sem volt gond (élénken él bennem az utolsó blogbejegyzésneli kétpoggyászegypoggyász vita) pedig Norwegiannel jöttem ismét. Sőt: elnyerte nálam ezúttal a legjobb légitársaság címet is wifivel és a Tom és Jerry vetítéssel.

Philipp és a szép idő már vártak a reptéren, Arlandáról kb 3/4-1 óra alatt be lehet érni a városba. 

Jannis, a görög (bár már inkább svéd, mivel már tizen-huszonéves kora óta itt él, és ötven-hatvan körüli) - Philipp ismerősének az ismerősének az ismerőse lakásában kaptunk egy szobát. Philipp az ügyintézései során már itt volt, és azt is megbeszélték, hogy egy nagyobb szobát kapunk. Hát nem kaptunk, ami még tekintve, hogy tök sokat segített Philippnek, meg még személyi szám nélkül beköltözhetett ide (ez a lakás nélkül nincs személyi szám, személyi szám nélkül nincs lakás ördögi kör) nem akkora baj, az már inkább, hogy erről teljes mértékben elfelejtett említést tenni, hogy mégiscsak itt marad a lánya, és ő költözik be (talán mégiscsak görög, és nem svéd). Ahogyan az is valahogy újdonság volt neki, hogy én nem csak egy hétvégére jövök, hanem maradok is, holott Philipp legalább 4-szer elmondta neki, biztosamibiztos.

Nos hát így megérkeztünk 6 bőrönddel kb 8 négyzetmérre, és nem fokhagyma, hanem erős lábszagba.

A buké oka:

Panoráma képet kellett volna csinálnom, hogy az összes ráférjen.

Amúgy heten vagyunk most itt, plusz még két általában-ittalvós ittlakó-lányokhoz tartozó svéd srác.

Egyébként is motiváltak voltunk gyorsan lakást találni, hát még így.

(A képek beillesztésébe majd még belejövök.)